Balogh-Molnár Ibolya

A vázlat kicsit ismerős lehet :) ugyanis a scrap.hu márciusi vázlat kihívására kezdtem el készíteni, de közben tönkre ment a fényképezőgépemben a memória kártya, aztán meg amikor már úgy is lekéstem a kihívásról, nem igazán kapkodtam el hogy feltöltsem :) :) :) 
De végül is sikerült! 
A kép tavaly nyáron készült Nyíregyházán a 10 éves osztály találkozómon. Nem teljes a csapat, mert páran lemaradtak a képről :( de nagyon jó kis délután volt én szuperül éreztem magam.
Az alappapír Bo Bunny Et Cetera kollekciójából való, ezen kivül használtam pár maradék papírt, scrapfellow csipeket és dekorgombot, ill. dekortapaszokat.

Részletek:





Balogh-Molnár Ibolya

Tavaly úgy gondoltam én is belevágok a December Days projektbe, ami azt jelenti hogy csinálok egy olyan mini albumot, amibe december minden napján rakok 1 fotót, ezzel dokumentálva a karácsra való készülődést. Először nem akartam bele vágni pedig szebbnél-szebb tanfolyamokra lehetett jelentkezni. De mikor megláttam EZT a megoldást az ILS blogján, gondoltam ez elég egyszerű ahhoz, hogy én is könnyen és gyorsan meg tudjam valósítani! Meg is rendeltem a hozzá a papírokat a scrapbook.hu -ról és chipboardokat a scrapfellow.com -ról! Még decemberben elkészítettem az album alapját, meg a borítót. A képeket viszont csak most hívattam elő, egyszerre ragasztottam bele mindet és írtam hozzá címeket meg kommenteket. Vissza nézve már nem is volt olyan egyszerű, se gyors, mint amire számítottam, de a végeredmény kárpótol minden szenvedésért! Annyira szépek ezek a papírok, nekem nagyon bejöttek!!!

Oldalak 1-31-ig:
















Részletek:








Balogh-Molnár Ibolya

Pontosan ma 10 éve annak, hogy egy helyes 16 éves fiú elcsavarta a fejem...:P
2002 november 30-án örökre megváltozott az életem, azóta rengeteg minden történt, nagyon sok helyre eljutottunk együtt, nagyon sok fantasztikus élményt átéltünk együtt. Együtt felújítottuk Tibi házát, így 4 évvel ezelőtt sikerült összeköltöznünk és idén februárban Velencében a legnagyobb titkolózás közepette kaptam egy eljegyzési gyűrűt. Ami eddigi életem legszebb pillanata volt :)
Persze aztán mint minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek, egyszer fent aztán egyszer lent. Kaptunk hideget is, meg meleget is. De eddig még mindig mindent sikerült megoldanunk közösen. 
A lényeg, hogy köszönöm szépen, hogy az elmúlt 10 évet veled tölthettem. Hálás vagyok mindenért, a szerelmedért, a kitartásodért, a támogatásodért, az őszinteségedért. S csak remélni tudom, hogy tőlem is sikerült kapnod valami olyat, amit mástól sohasem. Ha mást nem is, de a szívemet neked adtam...

Az oldalamat a scrap.hu novemberi vázlat kihívása alapján készítettem. Pont kapóra jött a határidő :) Az oldalon szereplő mind 2 kép idén nyáron készült, az első a scrap táborban, a második pedig Debrecenben a Roncsbárban, pontosan az Olimpia megnyitó ünnepségét néztük.

Részletek:



Balogh-Molnár Ibolya

Na végre eljutottam ide is...otthon nagy házfelújításba fogtunk, abszolúte nincs időm se helyem se ahol scrapelhetnék, pedig annyira jó kihívások vannak most is, nagyon sajnálom :( :( :(

Ezt az oldalamat még a scrap.hu szeptemberi vázlat kihívására készítettem. Ezt a képet már nagyon régen fel akartam használni. Még szakközépiskolás koromban fotóztam és én nagyítottam is. A képhez igazodva így, az oldal mérete kb. 20x20cm-es lett.

A kép története több szempontból is nagyon érdekes! Az egyik, hogy véletlenül be fűztem egy olyan filmet, amit már egyszer elfotóztam...:) Persze nem pont ugyan oda estek a képek, ezért lett hosszúkás, látszik rajta ahogy egymásra másznak a képek, ezek nem becsinalások kicsit annak tűnnek. Persze majd nem az egész tekercs tönkre ment, de azért sikerült 1-2 érdekes kép, mint például ez is. Hogy jobban értsétek megmutatom a kontakt képet, ami a negatívról készült 1 az 1-ben. A 2 képet ugyanarról a dobról készítettem, csak 2 különböző szemszögből, a két alak ugyanazon a széken ül. 


A másik érdekessége az, hogy a bal oldali alak Tibi kb. 14-15 éves rajta. Akkor még nem jártunk együtt, akkoriban ismertem meg. És ami még érdekesebb, a kép abban a házban készült, amiben most együtt élünk :) :) :) Sőt a dob felszerelés ugyan ott áll most is és ugyanúgy Attila dobol rajta.
Az apja megengedte, hogy a fiúk a házban zenéljenek, mivel a volt barátom meg basszusgitározott, valahogy odakeveredtünk, persze én meg mindent fotóztam ami az utamba került a suli miatt. 

Tibinek is nagyon tetszik ez az oldalam, az ő ötlete volt, hogy rakjuk rá Attila egyik eltört dobverőjének a fejét, ami szerencsés módon pont félbe hasadt a legutóbbi próbán :) :) :)

Részletek:





Related Posts with Thumbnails