Ibolya Balogh-Molnár
Az 1. dolog: nem is lehetne más mint a szerelmem Tibi. A vele együtt eltöltött 7 év tele volt kalanddal és szerelemmel!!! Nélküle biztos nem lennék az aki most vagyok!!!



Komment helye:

Részletek:



3. dolog: Rock. Bár soha nem mondtam magam igazi rockernek, mégis meghatázozó szerepe van az életemben ennek a stílusnak. Szakközép iskolás koromban nekem is volt bakancsom, bőrkabátom, szimatszatyrom, sarúban és sk batikolt cuccokban mászkáltam. Lázadtam a divat ellen, szerettem az egyedi és meghökkentő ruhákat. Ma már nem így öltözködöm, de a szíven mélyén még mindig az a kamasz lány vagyok.
14 éves korom óta járok rock koncertekre, imádom ezt az élményt, részese lenni a tömegnek és egy emberként ordibálni a kedvenc dalaink szövegét!!! Szóval király érzés, akinek nem volt még része ilyenben az sajnálhatja.
Fesztiválokra még mindig járunk, hegyaljára most megyünk 9-edjére, 3-szor voltunk a volton, egyszer efotton, szigeten, vekerin, kottán, és a campuson. Imádok sátorozni, nekünk ez egyben nyaralás és szórakozás is.

Komment helye:

Részletek:



Ibolya Balogh-Molnár

Itt a következő oldalam Atyus hathetes minialbum kihívására. A harmadik heti feladatra én a 2. dolgot választottam ami nélkül nem lennék az aki vagyok, vagyis a hobbyjaim. Próbáltam 4 különböző képet választani, hogy színesebb legyen, de így se fért rá minden!!! :)
A chaten nem tudtam részt venni. Próbáltam követni a lépéseket, de sehogy sem akart összejönni, főleg az albumom alakja és a hozzávalóim miatt. Végül úgy döntöttem nem mindent rakok rá, csak annyit, hogy még tetszedjen az oldal.

Ide kerül a komment:

Hát igen a hobbyn nélkül egyikünk se lenne az aki!!! Már írtam régebben is, hogy az iskola utáni űrt próbáltam valahogy kitölteni és valamilyen kézműves hobbyt keresni, mikor rátaláltam a scrapbookra. Már előtte is díszítettem egyedi tárgyakat dekupázzsal, gyöngyöt fűztem, és imádtam tervezgetni mindenfélét(házat, bútort, kertet stb.).
De az igazira már majdnem egy éve hogy rátaláltam, amit imádok!!! Állandóan azon forog az agyam hogy mit, mikor és hogyan kellene megscreppelni!!! :P
És hát e nélkül a hobby nélkül nem lennék tagja ennek a csodálatos közzöségnek!!!
Részletek:





Ibolya Balogh-Molnár

Hozzávalók: pillangós lyukasztó, SK virág, gomb, Betűtípus: Stencil.
Háttérpapírok: Basicgrey Sleigh Bells/Pine, Felírat: dekorgumi.

Itt sorban a következő oldalam Atyus hathetes minialbum kihívására amit a scrap.hu-n indított. Nekem a 4. dolog, ami nélkül nem lennék az aki vagyok, a SULI. Vagy írhattam volna úgy is: művészetek vagy hogy alkotás. Hiszen majdnem 10 évig tanultam képző művészeteket, ha nem számolom az általános iskolát, ahol 8-dikban már 4 (festészet,kerámia,szobrászat,grafika)szakörre is jártam. 4+1 év volt a szakközép ahol alkalmazott fotográfiát tanultam, és 4 és fél a fősuli ahol rajz és vizuális kommunikáció tanár lettem.  Nagyon szerettem mindkettőt.
A bónusz feladatok közül teljesítettem a mintalyukasztást (pillangó) és a saját készítésű díszítő elemet, ami nálam a virág.
Az oldalon szeplő képek sorrendben (balról-jobbra) a következők. Absztrakt kert, olaj, fősulis munka. Akt, szénceruza, szakközépből. Arculatterv, számítógépes grafika, szakközép. Én-kép, vegyes technika (linó metszet, gipsz nyomat, papír dúc, stb.), fősulis. Próbáltam vegyesen válogatni azok közül amelyek le vannak fotózva. Ha valakit érdekel régebbi bejegyzésekben megnézhetitek őket nagyobb méretben is. A címkéknél a szakközepes és fősulis melóknál találjátok őket.

Ide kerül a komment:


Fotót nem is tudom miért nem raktam rá, bár nincs valami sok. Csak a legjobbakból készítettünk nagyításokat, s azok sajnos bent is maradtak, nálam csak pár elrontott nagyítás maradt.
Ez a 10 év szinte arról szólt, hogy állandóan gondolkodnom kellett valamilyen feladaton. Mindig volt mit csinálni, s ez az alkotási folyamat hiányzott a legjobban amikor már nem tanultam, hanem dolgoztam. A scrapbookra is azért találtam rá, mert olyan hobbit kerestem ami állandó kihívások elé állít. Tanítani is nagyon szerettem, rengeteg kreativitást igényel és állandóan ki lehet találni valami újat, főleg a rajz oktatásban. Szeretnék is majd valamikor tanítani, de legjobb az lenne ha valamilyen szakkört tarthatnék olyan gyerekeknek akik tényleg szeretnek rajzolni.

Részletek:




Ibolya Balogh-Molnár
Végre elkészültem az első oldalpárral. Ha így haladok, soha nem hozom be a lemaradásom ;( .
Hozzávalók:
Háttérpapírok: Basicgrey Sleigh Bells/Pine,
a madaras, a miltonkapcsok és a virágok Timcsótól.
Pillangós lyukasztó, Felírat: dekorgumi betűk,
betűtípus ugyanaz mint a borítónál.

Én visszafele haladok a listámban, mint Atyus. Így az 5. dologgal kezdtem, ami számomra a család.
Egyenlőre összefogtam 2 karikával, de a végén valószínüleg szalagokkal lesznek összekötve az oldalak. Az album kicsinysége miatt a komment már nem fért rá, így azt a képek alá rejtettem egy plusz oldalra. A bónusz feladatok közül használtam a tépést és a miltonkapcsot. Az oldalak szélét smirglivel végig dörzsöltem és pillangó alakú lyukasztóval és virágokkal is díszítettem. Választottam 4 családi képet: A szüleim esküvői képét, egy közös családi képet amin még csak pár éves vagyok, a keresztlányom keresztelőjén készült képet (ezen fél éves, most viszont már 8), és egy közös képet a bátyámmal.



Erre az oldalra fog kerülni a komment, amit még mindig fogalmazgatok. De a lényege valami olyasmi lesz hogy: Szerintem minden ember személyiségét nagyban befolyásolja honnan jött. Milyen emberek között nő fel és kik nevelik. Gyerekként feltétel nélkül szeretjük a szüleinket, nem vesszük észre a hibáikat. Ahogy kamaszodunk ez megváltozik, lázadunk és eltávolodunk kissé. De később amikor be nő a fejünk lágya, rájövünk minden a mi érdekünkben történt. Rájövünk mennyi mindent köszönhetünk a szüleinknek és hogy milyen jó tulajdonságokat örököltünk. Én 25 éves koromig otthon laktam, összesen egy fél évig bírtam a kollit még szakközépben, hamar rájöttem otthon sokkal jobb, inkább minden nap vonatoztam. Majdnem 10 évig bejártam minden nap Hadházról Nyíregyházára. A fősuli alatt is sokkal kényelmesebb volt, mint ha egy albéretben még nekem kellett volna főznöm meg takarítanom is. Így nyugodtan koncentrálhattam a tanulásra meg persze a bulikra :) Lehet egy kicsit el is lettem kényeztetve, anyukám mindig azt mondta nekem csak az a dolgom, hogy tanuljak. Nem várta el, hogy segítsek a házimunkában. Szóval nagyon sok mindent köszönhetek neki!!! Még most is sokat segít, mindig küld kaját meg ezt azt, ami nagyon sokat jelent nekem!!!

Részletek:





Related Posts with Thumbnails